Mind ismerjük a haragot, kívülről-belülről egyaránt, fokozataiban - bosszúság, harag, düh, gyűlölködés... Míg az érzelmek általában a 2.csakrához tartoznak, addig a harag a 3.csakra működésének része, mivel tűz elemet tartalmaz. A harag, mint blokk, okozhat a csakrában alul és túlműködést is, de többnyire a túlműködés a jellemző.

Az alulműködésnél valószínűleg nem is szembesül az illető azzal, hogy haragszik valakire/valamire, mivel nincs elegendő energiája kifejezni. Az ilyen típusú embereknél az érzelmek általában véve is enyhébben jelentkeznek, mert csökken a vitalitás.

A harag akkor jelentkezik, ha szembetalálkozunk valami kihívással, vággyal ami nem úgy valósul meg, ahogy szeretnénk, elvárjuk, számítunk rá. Gyakran, ha nagy jelentőséget adunk a harag tárgyának, képesek vagyunk a végletekig elmenni haragunkban és átalakul gyűlülködéssé. Ha valaki gyakorta haragos, annak a világa túlfűtött, impulzív és ha nincs módja, mersze hangot adni a haragjának, blokként jelenik meg benne, ami feszültségként manifesztálódik, felgyűlik az izmokban, kényszerképzetei, kényszeredett cselekedetei, viselkedésmintái lehetnek.

Az elfojtott harag gyakorta okoz emésztési problémákat, így oka lehet példéul az elhízásnak, mivel a 3. csakrához tartozó anyagcsere folyamatok felborulnak. Valami miatt az emésztőrendszer nem dolgozza fel megfelelően az elfogyasztott ételt, úgy is fogalmazhatunk, hogy nem működik megfelelően a tűz elem. Az étel fogyasztásának funkciója, hogy energiát adjon a testnek. Az elhízással küszködő embereknél gyakorta nem történik meg az étel megfelelően történő energiába átalakítása, emiatt frusztráltak.. "az evéssel nem kapják meg, amiért esznek" ezért még többet próbálnak enni. Pszichológusok kimutatták, hogy a haraggal való dolgozás hatással van az anyagcserére, ezért segíthet súlyproblémákban.

A harag sokszor csattan fel hirtelenséggel, verbális vagy tettleges agresszióval, mint ahogy olajat öntünk a tűzre, az is belobban és ha ez váratlanul, nem a legjobb helyen, időben, személlyel szemben történik, akkor újabb "bajba" kerülhetünk. Azonban a bennünk lobogó tűz, amit el akarunk fojtani, ha nem tör ki, előbb-utóbb a fizikai test megbetegedéséhez, nem megfelelő működéséhez vezet. A rákos megbetegedések nagy részének oka az elfojtott harag.

A haragtól úgy tudunk megszabadulni, ha szembenézünk azzal, ami kiváltotta, ha megvizsgáljuk a szituációt, ami elnyomást gyakorolt ránk, ha megteremtjük magunkban, hogy igenis jogunk van ellenezni olyan helyzeteket, amiben ki vagyunk szolgáltatva, használva, ahol úgy érezzük elnyomnak minket stb. Ezek az energiák mind a múltra irányulnak és lekötik a jelenbeli energiánkat.

Gyakran előfordul, hogy valaki az apjára mérges, de a haragját a férjén, fiú gyermekén tölti ki, és fel sem tűnik neki. Gyakran projektáljuk a haragunkat másra, mint aki kiváltotta, mert azzal szemben nincs elég bátorságunk, de valahol ki kell adni a "gőzt". Gyakorta azért nem fejezi ki valaki a haragját rögtön, mert tart attól, hogy mit gondolnak róla, tart a következményektől, de amikor túl sok az elfojtás, egy idő után már nem tudja kontrollálni és a legapróbb problémánál is felrobbanhat.

A harag nem csak kifelé, külső személyre, szituációra irányulhat, hanem befelé, önmagunkra is. Az elvárásrendszerünknek megfelelően számtalan dolog miatt haragudhatunk önmagunkra, akár azért is, mert nem fejeztük ki a haragunkat valaki más felé. Amikor önmagunkra haragszunk, hajlamosak vagyunk bántani is magunkat - bevonzunk olyan személyeket, szituációkat, amik úgy tűnik kívülről bántanak minket, így "jogossá tesszük" a már meglévő haragunkat.

A haragról rengeteg dolgot lehetne irogatni. Legjobb ellenszere a humorérzék. Akinek a 3.csakrája egészségesen működik, az vitális, rugalmas, játékos, képes nevetni önmagán, élethelyzeteken (ez nem egyenlő mások kinevetésével) Érdemes megfigyelni magunkat és fülön csípni, ha bármikor harag pislákol bennünk - esetleg mozgással, meditáiókkal, tisztító gyakorlatokkal levezetni, kordában tartani a pislákoló lángnyelveket, mert amikor hevesen kezdenek lobogni, könnyen "erdő tüzet csinálnak" és fájdalmas lehet a veszteség, amit okozhat... Azzal, hogy másokat okolunk, másokra mutogatunk, másokat szidunk, a haragunk még nem múlik el, mert nem a gyökerével foglalkozunk, csak vízzel fröcskölődünk, sőt, amennyiben indulattal tesszük, olyan, mintha olajjal fröcskölnénk a tüzet... csak tálpláljuk, újra és újra, valahányszor nekifutunk...

Tűzoltó segédpontok

• ismerkedj meg a megbocsátással - akár jogos, akár vélt a sérelmed, a megbocsátás az alap, hogy el tudd oltani a tüzet - a jelenbe kerülj
• miután megbocsátottál magadnak, másoknak; azután vizsgálódj, miért lett tűz (ekkor mész vissza a múlba, érzelemmentesen)
• vizsgáld meg ki (melyik SAJÁT minőséged, gondolatmintád stb.) okozta a tüzet valójában, hogy legközelebb ne lehessen oka tűznek
• megvizsgálhatod azt is, akire haragudtál, hogyan kapcsolódik a "tűzesethez", meglehet lesz olyan, akitől érdemes bocsánatot kérni, és lesz olyan, akire többet nem érdemes energiát pocsékolni