2015.05.26. 07:32, willina
Újra befogadott minket Bosznia. Sokadjára jártam kint, és sokadjára éltem meg, hogy a piramisok völgye terelgeti az embert... megnézi ki jön, és hova kell menjen...
A mostani kis csapatot különösen megszeretgette ez a hely, ugyanis több napos, előre jelzett, tartós esőzés tolódott el pár nappal, (kifelé végig esőben utaztunk, hazafelé dettó) hogy napsütésben tudja megmutatni magát az összes piramis. Ez is különleges volt, hiszen általában 3-4 nap kell ehhez, most 2 nap alatt megtörtént... terelgetéssel.
NAP PIRAMIS
Úgy indultunk ki Boszniába, hogy megfogadtam Kryon mondatának számomra szóló üzenetét:
"Nem kell ahhoz felmászni a hegyre, hogy meglásd mi van előtted"
Ez nem azt jelentette, hogy csak messziről néztünk meg mindent, hanem más hozzáállással tettük mint eddig: nem csak a táj szépségére és az elméletekre voltunk befogadóak, hanem hagytuk magunkat vezetni minden előzetes terv nélkül, lesz ami lesz...
A Nap piramis mindenkinek tartogat valamit - aki túrázni vágyik, annak jó kis emelkedőket, gyönyörű panorámát; aki meditálni vágyik, annak egészen különleges meglepetései lehetnek, bár ehhez a legoptimálisabb, ha egyedül sikerül feljutnia, vagy legalábbis szintén meditálni vágyó társakkal megy.
Mi meditálni szerettünk volna, és minden alkalommal teljesen egyedül voltunk. Az egyik nap elsőként értem fel, és a teljes csend várt rám - döbbenten láttam, ahogy mozog minden, mint valami hófehér, ringatózó tánc, úgy vibrált a vár belső területe. Bár nem beszélek róla, sosem tagadtam, hogy legelső ottjártam óta hiszek benne, hogy a Nap piramisnak dimenziókhoz van köze, és lakóik át tudnak járni "hozzánk" - hiszen már többször érzékeltem, láttam őket, de ilyen tisztán régen...
Ahogy elkezdődött a fényképezés, ahogy másra hangolódtunk rá, tisztelettudóan "elvonultak". Mikor leültünk meditálni, egészen más energiák érkeztek...
Üzenet:
Számtalan civilizáció bukott meg az ember mérhetetlen tudásvágya miatt. A tudás nem más, mint hófehér, lágyan ringatózó végtelen tánc (állapot), míg az Ember agresszívan be akarja azt fogni, meg akarja ülni, meg akarja formálni, be akarja dobozolni, felcimkézi és árusítani próbálja.
A láthatatlan világ végtelen és röntgen szemekkel lát, látja a legtitkosabb gondolatunkat, szándékunkat is és annak megfelelően ontja ajándékát. Aki dobozokba vágyik bemenni, az dobozokat kap, nagy masnival, és megismerheti a Karácsony egységcsomaggá zsugorított, fahéjas illattal átitatott illúzióját.
A piramis nem puszta betonhalmaz, nem az a lényege. Van, aki a betonhalmazban sem látja meg, van aki a felhőkben is. A piramis egy tudatállapot szimbóluma. Erről tanultunk pár napon át...
Szívet lelket melengető, ahogy a mostani élményeidet leírtad!Jó lenne ha még megadatna a sorstól úgy átélni az ottlétet, hogy amit ad az az amit ad, és hagyni, hogy vezessen!!!!!