Még mindig a kacsa szimbolikája után kutatok, vagy legalábbis azt nézem hova tudna elvezetni, és az egyik oldalon, ahogy szaladtam a kurzorral, hirtelen megállt a kezem Szt. Ágnesnél, melynek szimbólumai a bárány és a haj.

Nagyon megviselt, mikor kihullott hajam, talán jobban hisztiztem miatta, mint amennyire arra szükség volt, és egy idő után arra a következtetésre jutottam, hogy valamiért mindig is nagyon ragaszkodtam a hosszú hajhoz. Kislány koromban is mániám volt a hosszú haj. Meg is fogalmaztam pár hónapja, mikor már beletörődtem és elfogadtam, hogy talán oda vezethető vissza ez a borzasztó lelki fájdalom, amivel áltattam magam, hogy régen a hosszú haj elveszítése vagy valamiféle szégyenhez volt köthető, vagy kivégzéshez stb.

Most a következőbe szaladtam bele:

haj: A fejtetőt borító szőrzet; az életerő, az energia, a hatalom és az isteni inspiráció szimbóluma. Számos kozmogóniai mítosz eleme a kozmikus ember testéből kialakított világ, amelyben a növényzet az ősi óriástest hajából ered. • A samanizmusban a sámánkoronához kapcsolt kovácsoltvas hajfonat alakú dísz a sámán lélekutazásának jelképe. • A kibontott haj a szabadságot, a társadalmi kötöttségektől való mentességet jelezte; így hordták hajukat a hajadon lányok, míg a bekötött haj a házas állapotot jelölte. A felálló haj mágikus hatalmú, megszállott emberre vagy félelemre utal. Az összekuszált, megtépett haj több helyütt a gyász jele. • A hajat az antik görögök is többféleképpen értelmezték: Kairoszt, az Alkalom megszemélyesített alakját ábrázolták lógó tinccsel, amelynél fogva „megragadható”. Hasonlóképpen jelenítették meg az idő megszemélyesített alakját, Khronoszt is. A kígyókká változott, égnek álló hajszálak a démoni hatalmat jelképezik, pl. az Erinnüszök/Furiák és a Medusza ábrázolásain (gorgók). A lenyírt hajfürt halotti áldozat is lehetett, pl. Akhilleusz egyik áldozati ajándéka: „Patroklosznak adom hajamat, vigye sírba magával” (Hom. Il., XXIII. 151). Platón a haj lenyírását a gyász jeleként említi (Phaidón, 89b). • A bibliai Sámson ereje a hajában rejlik (Bír 16,17). Amikor Delila levágja Sámson álmában a haját, a férfi elveszíti az erejét

A haj lenyírása mint a megszégyenítés jele az Ószövetségben is megjelenik, jelezheti pl. az Úr büntetését (Ám 8,10). • A kereszténységben a hosszú, kibontott haj a bűnbánatra utal, pl. Bűnbánó Szt. Mária Magdolna ábrázolásain.

Hát ennyit a hajról A kacsáról, vagy vadludról továbbra sem találtam olyat, amire azt mondanám: megvan!! De ha már belefutottam Szt. Ágnesbe, kicsit nézzük már meg, ki is volt. Nos, nem valami szimpatikus, amit találtam:

Ágnes, keresztény szűz mártír a legrégebbi időktől tisztelt szentek egyike. Az írások már a IV. sz. utolsó harmadában említik a nevét, ám, ha eredetileg élő alak volt is, valódi kiléte ma már földeríthetetlen. Annyi más mártír szűzével rokon, ponyva ízű legendája szerint 13 éves volt mindössze, amikor a diocletianusi üldözések idején kivégezték (†304). A római leányzót a város prefektusának fia ostromolta szerelmével, de ő ellenállt, mondván, mennyei vőlegénye (Krisztus) már eljegyezte őt. Az ifjú apja, hallván az ügyről, felszólította Ágnest, hogy áldozzon az isteneknek. A leány megtagadta. Ekkor meztelenre vetkőztették, úgy vitték fényes nappal a bordélyba. Ágnest azonban a csoda folytán hirtelen megnövő haja eltakarta a kíváncsiak szeme elől; a bordélyházban ráadásul egy angyal még fénybe is öltöztette. Egykori ostromlóját viszont, aki ide is követte, hogy erőszakot tegyen rajta, egy démon halálra sújtotta. Ekkor a leányt mint boszorkányt meg akarták égetni, de a lángok a hóhérokat pörkölték meg. Végül is Domitianus „agónján” (cirkuszában) lefejezték. Ma itt áll a S. Agnese in Agone templom. Állítólag január 21-én temették el Rómában, azóta is ez a nap az ünnepe.

Azt hiszem ma nem kutatok tovább Abba viszont kezdek biztos lenni, hogy amit keresek nem is kacsa, a csőre miatt, ami horgas... a lába viszont kacsás... mindenképpen hajas smileyt kellett ide keresnem feladom madárügyben.