2012.06.20. 09:31, willina
Boldogok vagyunk? Szerintem többnyire nem, vagy ha igen, az nagyon átmeneti, nagyon törékeny. Akkor miért ragaszkodunk a régi felvételekhez, amik arról szólnak mi nem hozott tartós boldogságot? Miért próbáljuk a régi sablonokkal gyártani az átmeneti boldog perceket?
Szétnézek, és amikor boldogan mosolygó arcot látok, megörülök, de nem tart sokáig mert kiderül ez az ember is csak VALAMINEK örül. Egyetlen szóval megtörhető a boldogsága. Csak idő kérdése kitől érkezik az a szó ... és persze majd az lesz a hibás, a negatív ....a "bűnös", hogy vége a nagy boldogságnak...
Valaki azért boldog mert elolvas valamit, megtetszik neki, egyet tud vele érteni és azt gondolja ezzel már gyakorlatba is tette. És amikor jön az a bizonyos szó, akkor derül ki, hogy vannak még ott hiányosságok, de pont a hiányosságok miatt a reakció nem hála, hogy ez kiderült, hanem támadás ....
Valaki azért boldog mert van mellette valaki, szeretve érzi magát, egésznek érzi magát a másik fél elismerése, elfogadása által, de ha a másik személy éppen nem ér rá méltatni őt, azt mondani, úgy cselekedni ahogy elvárja tőle, a boldogság megint ugrik és ki lesz a hibás? Az aki nem áll rendelkezésre úgy, ahogy elvártuk tőle... megint jön a sértődés, támadás ...
Van aki tartósan boldognak érzi magát, mert megtalálta a konfortzónáit és egyikből a másikba ugrál át, folyton talál valami külső dolgot amire rátelepedhet, olyan mint aki drogos, csak a pirulák itt szituációk, gondolatok, kapcsolatok .... ez sem a csend, ez sem a "semmi", csak több forrás, nem az EGY, IGAZ forrás
Az Igaz forrás sokaknak még mindig rémisztően hangzik... SEMMI jajj!!
Hogyan lehetnék boldog, ha mondjuk az ég adta világon senki nem szeret úgy, ahogy én szeretném, ha az ég adta világon senkit nem szerethetek, úgy ahogy én akarom, ha senki nem jelez nekem vissza arról, hogy rendben vagyok, ha nem adhatok hogy kompenzáljam a semmit... ezek csak félelmek, mert a SEMMI koránt sem ez.
A folytonos cselekvéskészség nem más, mint menekülés.. a folyton segíteni akarok, folyton jó akarok lenni, folyton lelkeket akarok elküldeni, folyton meg akarok felelni annak hogy jajj de spirituális vagyok, folyton energiát akarok küldeni... folyton fontos akarok lenni = olyan akarok lenni, akire másnak szüksége van, hogy segítsen neki .... ez még mindig csak a "folyton akarok" kategória.
Vajon mi is az a SEMMI? Miért beszél róla egyre több tanító, mester és miről beszélnek, amikor erről a SEMMI-ről beszélnek? .....és nem arról a semmiről, amitől retteg a legtöbb ember...