TUDATOS LÉT - Éld az életed tudatosan!
TUDATOS LÉT - Éld az életed tudatosan!
üzenőfal

Sziasztok!

Szeretnék egy olyan oldalt létrehozni, amiben hinni tudok, hogy tud segíteni. Eddig az oldalon többnyire mások elérhetőségét tettem lehetővé, mások cikkeit, írásait, esetleg azzal, hogy lefordítottam stb.  Most olyasmit szeretnék kidolgozni, ami máshol nem található meg.

Egy újabb út?

Igen, egy újabb út, minden más út tiszteletben tartásával, egy olyan út, amit csak belül lehet járni, egyedül. Melynek csakis a tapasztala osztható meg másokkal, maga az út nem. De ha valaki végigjárja, megtisztul a kommunikációja (belső és kifelé irányuló) valamint kapcsolatainak megélése , és belső felismerések kezdik el vezetni, nem elvárások, félelmek vagy vágyak...

További munkáim:

Boszniai piramisok  - ismeretterjesztő honlap

egykori willina honlap

Spyralis - több, mint puszta reinkarnációs történetek

Üzletekben nem beszerezhető, ezért ha szeretnéd a könyvet megvásárolni, kérlek jelezd emailben. Ára: 1650Ft + postaköltség

 

     

A HÍD ... nem működik

 

     
a szerkesztő
     
Spyralis
     
Banner ajánló
     
Admin panel
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
fekete erők tibetben
részlet a kéziratomból ...

Tibeti kolostorok misztériumai - reinkarnációs élmény (2004.04.24)

 

Jelen életemben egy tibeti energetikai gyógyító rendszer egyik tagjának mondhatom magam. Sokáig hittem, hogy a kézrátétes gyógyítás hit kérdése, de saját magamon tapasztalhattam, aki mindig mindent megkérdőjelez, hogy nem így van. Valami más működteti, a hit csak még jobban felerősíti.

Valahányszor a társaim áhítattal beszélnek Tibetről, én mélyen hallgatok. Nem tudom azt mondani mennyire vágyok oda. Jobban érzem magam Európában. Ha felkínálnák, hogy három országba elmehetnénk, és közülük az egyik Tibet lenne, többségük rögtön kapna az alkalmon. Én mindenképp a másik kettő közül választanék. Sokkal jobban vonz például Egyiptom, vagy Peru. Pedig semmi bajom a tibeti kultúrával. A tibeti embereket tisztelem és teljes mértékben elfogadom az energetikai rendszert is. Úgy gondoltam társaimat előző életeik emléke csalogatja vissza, én pedig biztosan még sosem jártam ott.

Mikor az első tanfolyamon részt vettem, vártam, hogy a mesterem majd felfigyel rám, de semmi ilyen nem történt. Ez rosszul esett. Aztán következtek a további tanfolyamok. Siettem volna, de hónapokat kellett várnom a további fejlődésig, és nem értettem mit kell ennyit misztifikálni az egészet. Mikor megkaptam az első szimbólumokat már a legegyszerűbbekkel is órákat bíbelődtem, mire megtudtam jegyezni őket, míg a többiek pillanatok alatt otthonosan mozogtak a jelek között. Eleinte sok kudarc érte az egómat, aztán szép lassan elfogadtam, hogy egy vagyok a sok tanítvány közül. Elhessegettem a zavaró gondolatokat és megpróbáltam azt csinálni, amit a mesterünk mondott, bár nagyon nehezemre esett. Ma már szeretek jelentéktelen tanítvány lenni, mert tudom a jelentősség egész másban nyilvánul meg. A jelentősség nem  gyógyításban, vagy a gyógyító személyében, hanem a gyógyulásban rejlik.

Már évek óta ezt az utat járom, mégis csak mostanában derült fény arra, hogy mégis csak jártam valamikor Tibetben.

Nem tudok kort meghatározni, talán nem is lényeges. Tibetbe születtem egy szegény családba, sokadik gyermekként. Tisztán látom magam előtt szüleim szeretetteljes tekintetét. Akkoriban természetes volt, talán még ma is, hogy a sokadik gyermeket kolostorba adják, akár többet is. Velem is ez történt. Persze ezt nem börtönként kell elképzelni. Védelmet kaptunk, ételt, italt, szállást, tanítást és akkor mehettünk el onnan, amikor akartunk. Kezünkben volt a döntés joga.

Ha magamra néztem egy kopasz, maszatos, virgonc kisgyermeket láttam szerzetesi ruhában, akinek nem fűlött a foga a kötelező dolgokhoz. Ha tehettem, kihúztam magam mindenből. Még az asztal alatti bújócska is jobban lekötött, minthogy odafigyeljek a tanításokra. Nem én voltam mestereim büszkesége. Nem láttam értelmét az alázatnak, nem értettem mire jó az az életforma, amit felajánlottak nekünk. Több gyerek arca is ismerősnek tűnt nekem, egyet pedig tisztán felismertem: Ruten volt az.

Egy nap meghalt az egyik idős mester. Bementem a szobájába és megdöbbenve láttam, ahogy ülő helyzetben békés arccal pihent. Önként lépett ki a testéből. Ezen nagyon megdöbbentem és teljesen értelmetlennek találtam. Most még erősebben éreztem, hogy nem akarom ezt az életformát. Otthagytam a kolostor nyújtotta biztonságot. Indiába mentem.

Nem tudtam mit is akarok valójában, de úgy éreztem élni akarok. Egy gazdag család tanítót keresett a fia mellé, gondoltam megpróbálom. Szerzetesi ruhám méltóságot sugárzott, alkalmaztak, de gyorsan kiderült a ruha mögött nem sok alázat és tisztelet rejtőzik, ugyanis kikezdtem a fiú nővérével, mert bizony nagyon megtetszett. Gyorsan elbocsátottak.

Az eset kellemetlenül érintett, azt viszont megértettem, nem akarok egy hétköznapi életet élni, valami különleges dologra vágytam. Megláttam egy fakírt, akit csodálattal néztek az emberek. Én is fakír akartam lenni.

A fakír elfogadott tanítványának. Gyakorlatokat kellett elvégeznem. Egy alkalommal ki kellett mennem az utca forgatagába és mozdulatlanul, rezgés nélküli arccal kellett ülnöm órákon át, elviselve az emberek megjegyzéseit. Hamar feladtam. Már csak azért is, mert a szememmel önkéntelenül is követtem az előttem elhaladókat. Egy másik alkalommal a tűző napra küldött, megint csak mozdulatlanul kellett ülnöm, és tűrnöm kellett a hőséget, a forróságot, a szomjúságot. Ezt sem voltam hajlandó sokáig csinálni, így itt is kiadták utamat.

Nem volt kedvem tovább maradni Indiában. Megint útra keltem. Utamon kolostorokban szálltam meg. Mindenhol szeretettel fogadtak, élelmet és szállást kaptam, míg kipihentem magam, aztán tovább haladtam. Egy alkalommal gyógyító kolostorba kerültem. Itt is bizalommal fogadtak. Volt ott egy kis udvar egy apró kis szökőkúttal. Leültem a tövébe és falatoztam, közben figyeltem mit csinálnak a szerzetesek. Kézrátéttel gyógyítottak! Nagyon megtetszett, én is meg akartam tanulni, de ekkor már nem voltak olyan szívélyesek. Azt mondták olyan tanítások ezek, amihez először tudniuk kell mennyire tiszta a szívem. Elegem volt, hogy folyton próbáknak akarnak kitenni, arra sem voltam kíváncsi miken kellene keresztül mennem ahhoz, hogy én is tanulhassak, odébbálltam. Pedig szó sem volt próbákról, egyszerűen annyit kellett volna mondanom, szeretnék segíteni az embereken.

Az egyik szerzetes utánam lépett. Azt mondta, ne aggódjak, majd ő tanít engem. Ő lett a mesterem. Nem értettem miért vállalt el, akkor még nem, de nem is volt fontos. Azután gyorsan kiderült, hogy ő sem állt biztos lábakon a kolostorban, megszegte a szabályokat és elküldték. Bizonyos tudásra azonban már szert tett és többre vágyott. Engem eszközként használt. Megérzett rajtam valamit, amiről nekem fogalmam sem volt. Megérezte, hogy olyan tanítvány leszek, aki hamar felülmúlja őt, de ha ügyesen irányít, mégis hasznára lehetek.

Az első fontosabb dolog, amit el kellett sajátítanom, a testkilépés volt. Egy szűk, sötét szobában kellett ülnöm, a hátamat a falnak támasztottam. Ő egy másik szobában volt. Nekem a falakon keresztül meg kellett néznem mit csinál, és megdöbbenve tapasztaltuk mindketten, hogy igen hamar sikerült. Erre volt szüksége. Az volt a dolgom, hogy testkilépéssel elmenjek a gyógyító kolostorba és szimbólumokat lopkodjak neki. Azt mondta ő is jön velem, de hamar kiderült, hogy nem képes rá. Nem igazán értettem mire kellenek neki a szimbólumok, de megtettem, amit kért, mert fantasztikus élmény volt. A sok gyakorlással egyre kicsiszolódtam, képes lettem egyszerre több helyen ott lenni, hallottam mit beszélnek, láttam mit csinálnak az emberek. Elsősorban kíváncsiskodásra használtam és remekül szórakoztam. Közben a testem békésen pihent a kis szobában.

Egyre nőtt az önbizalmam és egyre merészebb lettem. Nagyon tetszett, hogy senki sem vesz észre. Egyszer azonban túl messzire mentem. Egy gyógyító kolostor szertartásába kotnyeleskedtem bele. Ahogy „beléptem” a terembe, megdöbbenésemre rám meredt egy szempár. Észrevettek!! Olyan magas szintű mesterük volt, aki rögtön kiszúrt még fizikai test nélkül is. Rögtön tudtam, ha nem tűnök el azonnal, baj lesz. Bár másodpercek töredéke alatt távoztam, még így is megsérültem. Olyan erősen nézett rám a mester, hogy energetikailag megégtem és nem hittem a szememnek: a kis szobában a fizikai testemen is megjelentek az égési sérülések! Ez kihívás volt! Olyan tudás, aminek akkor még nyomába sem értem.

Döbbentem ismertem fel a mestert, aki jelen életemben is egyik mesterem. Nem szeretnék semmilyen módon utalni rá ki az, ő úgyis tudja. Egyszerűen nagy betűvel, Mesternek fogom hívni tiszteletem jeléül.

Dühösen csapkodtam, azon járt az agyam, hogyan menjek oda vissza, hogy szerezzem meg a titkaikat. Az én mesterem már nem élt. Megölték. Már csak az ő példája is óvatosságra intett. A Mester tanítványainál próbálkoztam. Megpróbáltam belemászni a meditációikba, kifürkésztem a gondolataikat. Találtam egy olyan tanítványt, akiben önmagam türelmetlenségét éreztem. Dorterakban sok hozzám hasonló vonást véltem felfedezni. Ő is ugyanúgy nehezen viselte a szabályokat, tele volt tudásvággyal és önzéssel, hiányzott belőle az alázat csírája is. Úgy érezte Mestere nem részesíti megfelelő figyelemben, hátráltatja őt. Erre volt szükségem. Általa akartam hátba támadni a Mestert. Úgy gondoltam olyan ember tudna csak ártani neki, akiben megbízik, de tévedtem. Tévedtem, mert alábecsültem. Átlátott Dorterakon. Őt is elküldték a kolostorból és ő lett az első tanítványom.

Dorterakot ma is ismerem. Egy előadáson találkoztunk. Az előadás az elementálokról szólt. Aztán felkeresett és többször megutaztattam. Ma is mindent tudni akar, amit csak lehet, és persze rögtön. Tudni akarja mi, miért történik, és ha valamit nem tud meg, azt is tudni akarja, miért nem tudhatja meg. Mikor először láttam, nagyon szépnek találtam. Éreztem rajta valamit, ami belülről fakad, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget, hisz jelen életünkben mindketten női testben vagyunk. Később kiderült ez a villanásnyi vonzalom egy előző életbeli párkapcsolat emléke miatt suhant át az agyamon.

Apránként lettünk barátnők. Most nem tanítványom, de úgy érzem valahol ma is „tanítom”, mert az én gondolataim indították be az ő gondolatait, amik lassan őt is megváltoztatták, mint annak idején, apu halála után engem is. Általam került el azokhoz  az emberekhez, akik segíthetnek neki, hogy megszerezze mindazt a tudást és információt, amit annyira kutat. Általam kapott kedvet ahhoz, hogy másoknak segítsen.

Dorterak egy nagyon kedves, fiatal lány, de nem egy egyszerű eset ma sem. Hozzám hasonlóan ő is képes látni előző életbeli képeket, csak kérnie kell fenti erőktől. Vagyis csak kellett, ma már ő is birtokában van az általam is használt, „hivatalos” technikának. Van azonban egy kis különbség köztünk, az hogy én elfogadom és túllépek azon, amit látok, ő viszont tudni akarja valóban igaz-e, és ha igaz, hogyan folytatódik a képsor, és mi előzte meg.

Ahogy haladt előre az úton, előbb utóbb ő is olyan emberekbe botlott, akiknek mesélhetett, ahogy én meséltem neki az én dolgaimról. Így akadt Gortekre. Gortekre, aki akkor Tibetben tanítványa volt. Ma már ő is a gyógyítás útját járja, mint mi, a mi utunkon jár, ahogy akkor is…

Dorterak érdekes élményeit osztotta meg velem a minap. Emlékképeket kapott, a kolostorban járt.

Láttam és éreztem a Mestert, akiről te beszéltél nekem. A testkilépést gyakoroltuk, Ő pedig tesztelte képesek vagyunk-e megoldani a feladatokat. A szabadban voltunk, hármas-négyes csoportokban. A Mester egy fa mögé állt, és kavicsokból alakzatot rakott ki. Mi csukott szemmel ültünk a földön és testkilépéssel kellett megnézzük mi van a fa másik oldalán, majd „visszajöttünk” és élő szóban kellett elmondani amit láttunk. A következő feladatot csoporton belül kellett elvégezni. Megint csak csukott szemmel ültünk, néma csendben. Tudatkihelyezés után kitaláltunk magunknak egy történetet, megosztottunk egymással, majd miután visszatértünk tudati állapotba, hangos szóval kellett azt visszamondanunk. A harmadik gyakorlatot szintén csoportosan végeztük.  Ez abból állt, hogy a Mester összetépett valami képet és mint egy puzzle-t, összekeverte a darabjait. Mi a szokott módon ültünk, csukott szemmel, néma csendben és testkilépéssel meg kellett mindegyikőnknek jegyezni egy-egy darabot, majd visszaléptünk a testünkbe és mindenkinek le kellett rajzolnia a földre a saját darabkáját, a sok darabból pedig össze kellett állni az eredeti  képnek.

Mikor Dorterak elmesélte Gorteknek milyen életbe láttam bele és ő miket látott, Gortek megdöbbent. A lavina beindult, az energetika ismét működött, s mivel az ő érzékszervei is meglehetősen kiélezettek, nála is beindult az emlékezés. Érezte ő is járt ott, abban az életben. Elkezdődött egy kirakós játék, amit jelen életünkben próbáltunk összeillesztgetni. Amit én láttam, azt kiegészítette mindaz, amit Dorterak látott és most beigazolták Gortek élményei is.

Dorterak szépen haladt az úton. Itta a tudást, és olyan tempóban haladhatott, ahogy csak tetszett neki. A tudással azonban az egója is növekedett. Elég kötekedő, erőszakos jellem társult a tudásszomj mellé. Nem tűrte az ellentmondást, aki mégis megtette, annak vesznie kellett.

Egy alkalommal összeszólalkozott valakivel. Büntetésből börtönbe juttatta. Aztán meglátogatta a cellájában, persze nem fizikai testben. Kivetítette magát a cellába és létrehozott erős koncentrálással egy elementált, egy mérges pókot, amit materializált. A pók megmarta a cella foglyát s az holtan esett össze. Ezután feloszlatta az elementált majd ő maga is távozott. Senki sem tudta mi történt. Ő pedig borzasztóan elégedett volt magával.

Három generációt alkottunk. Én voltam a kíváncsi, Dorterakot az érzelmek, indulatok mozgatták. Gortek viszont okos volt és mindent nyugodtan, higgadtan tett. Olyan fokú tudatosság volt mögötte, ami szinte már engem is megrémisztett. A magas fokú szimbólumok segítségével remek fizikai kondíciót tudtam teremteni magamnak, és egyébként sem volt ritka akkoriban, hogy valaki száz vagy akár több száz évig éljen, így nyomon tudtam követni az ifjabb korosztályt. Az ifjabb, de egyre erősebb generációkat. Olyan fokú fekete hullám vonult végig, mely megrengette az energetika világát és nem tudom mikor, kinek vagy minek sikerült megállítani, de azt hiszem, hogy azok a lelkek, akik ebben részt vettek, drágán megfizettek érte inkarnációik során és ha csak visszagondolnak ezekre az időkre félelem járja át őket és kétszer is meggondolják, máskor is a könnyebb utat válasszák-e.

Úgy gondolom a lélek jó színész és igyekszik mindent kipróbálni, a végleteket is. Csak az nem nyúl többet a tűzbe, aki egyszer már megégette a kezét. Csak az tudja legyőzni a vágyat, aki tudja mi rejlik mögötte, hisz csakis akkor lehetséges felméri, megéri-e. Nem véletlen, hogy azok közül a lelkek közül, akik valaha is mélyebben elmerültek a fekete mágia világában, sokan ma erős belső késztetést éreznek arra, hogy másokon segítsenek. „Önzetlenül”, önzetlenül jelen életbeli tudati szintüknek megfelelően. Bármerre járnak, a pozitív gondolkodás valamely iskolájába botlanak, hogy megbocsássanak tudatalattijukban elraktározott negatív emlékeiknek, és ezáltal megbocsáttatást nyerjenek. Ha pedig valaki megtapasztalja a megbocsátást, kinyílik a szíve és még erősebben képes szeretni, mint azelőtt.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki segíteni akar, az mind „rossz” volt valamikor. Ez túlzott kisarkítása lenne szavaimnak. Csak elgondolkodtat a múltam, a körülöttem levők múltja, a lepel, mely nálunk fellebbent. Más is lehet így ezzel.  

Ha a leszületett lelkek mégsem vállalják tudatosan a belső hang útját, rengeteg megpróbáltatás jut ki nekik magánéletben, anyagi téren, kinek hol. Ha ilyen korszakon megyünk keresztül, gondoljuk végig, mi lehet a mi utunk, arra botorkálunk-e.

Ha sikerül rátalálni az útra, a felsőbb erők mind mellénk szegődnek és segítenek levetkőzi az egó kényszereit, segítenek feloldani a tudatalatti félelmeit, mely visszaadja a lélek szabadságát. Az idő közeleg mindenki számára.

Azokban a régi időkben a fekete erők befészkelték magukat az ember tudatába, mint a kígyó Ádám és Éva esetében. A teremtő pedig álljt parancsolt, mert az ember egyre veszélyesebb játékokba bocsátkozott és elvette a játékszerét, a tudást. Olyan mértékben beszűkítette az emberi tudatot, hogy ma nem hogy megtenni, de még csak elképzelni is nehezen tudjuk, hogy valaki egyszerre több helyen legyen, hogy képes legyen puszta gondolattal bármit materializálni. Csakis keveseknek adatik ma meg ez a képesség, de van ilyen. Tibet visszakapta a szimbólumrendszert, de erősen titkosított, kötött hagyomány védi, nehogy még egyszer kifordulhasson sarkából a föld. Ha mégis illetéktelen kezek kaparintanák meg, és nem letisztult tudat használná azokat, vagy nem működnének, vagy visszafelé sülnének el, és annak ártanának, aki megpróbálná azokat nem megfelelően használni.

Sokáig nem értettem miért hagyták, hogy Tibetet elnyomja Kína, amikor ilyen „fegyver” van a kezükben. Most már értem. Ezek a technikák nem fegyverek. Annál sokkal fontosabbak, annál sokkal tisztábbak. Most olyan letisztult tudattal rendelkező lelkek vigyáznak rájuk, akiknek meg sem fordul a fejükben ilyesmire használni azokat.

Azt már megértettem és elfogadtam, hogy szerelmeink életeken keresztül kísérnek bennünket, az viszont, hogy mestereink is ugyanazok a lelkek életről életre, csak most kristályosodott ki bennem. Mai mestereim ott álltak mellettem már Atlantiszban Egyiptomban, Tibetben és ha arra volt szükség, a szürke mindennapokban is lehetőséget adtak rá, hogy rájuk találjak. Az én választásom volt, ha szó nélkül elsétáltam mellettük. Többet tudnak rólam, mint én önmagamról. Még ha ezt ma tudatosan nem is tudják mindannyian.

Olyan mesterek ők, akik nem ítélkeznek, elfogadnak és segítenek. Nem tüzet szóró, kék köpenyes mágusok. Sokuk ugyanolyan hétköznapokat él megm, mint mi, mégis mesterek tudnak lenni.

Dorterak ereje egyre nőtt. Úgy érezte felette áll minden erőnek és bármit megtehet. Egy nap összefutottam vele. Addigra sok minden átértékelődött bennem. Képes lettem felmérni a kárt, amit a negatív erők okoznak, láttam mivé válik az egó a hatalom bűvöletében. Megértettem a Mestert, és már nem éreztem ádáz ellenségemnek. Azon a napon Dorterak ott állt előttem, szeme szikrát szórt. Szó nélkül is értettem arra int, álljak félre, mert nem tisztel sem embert, sem Istent ha útjába áll. Álltunk egymással szemben, merev tekintettel. Izzott körülöttünk az éteri tér. Tudtam nem engedhetem tovább. Ekkor Dorterak hirtelen méreg felhőt teremtett és felém irányította. Úgy hullott rám, mint egy kékes fényű háló. Kitartottam a kezem és megálljt parancsoltam a felhőnek és visszafordítottam. Egyenesen Dorterakra hullott vissza. Az erős koncentrációtól egy pillanatra legyengült és ez a pillanat elég volt ahhoz, hogy saját méregfelhője végezzen vele. Élettelenül zuhant a földre. Odaléptem hozzá, letérdeltem mellé és valamit súgtam a fülébe. Valamit, ami átsegítheti lelkét egy olyan rémisztő asztrál léten, amit életében ő teremtett magának, melyen most át kellett haladni ahhoz, hogy megtalálhassa a fényt. Egy olyan világon kellett átverekednie magát, melyet pusztító démonok laknak, melyeknek éltében ő volt vezetőjük. Most viszont halála után egy lett a lelkek közül, akiknek rettegést, szorongást okoztak ezek a démonok.

Dorterak elmesélte milyen rémisztő élmény volt találkozni ezekkel a démonokkal. Egy meditációban nézte vissza. Kínozták, gyötörték. Csakis a gyógyító mantráknak köszönheti, hogy sikerült megszabadulnia tőlük. Holtteste bekerült egy kolostorba. Buddhista gyógyító szerzetesek ülték körül és három napon át mormolták a mantrákat éjjel-nappal, hogy lelkét átsegítsék a közteslétbe. Feje mellett testvérbátyja ült. Testvére, aki ma mestere, aki ma tanítja és visszaadja neki a gyógyító szimbólumokat, tudva, ebben az életében biztos kezekben lesznek nála...

 

     
Blog
Friss bejegyzések
2015.07.03. 16:00
2015.07.01. 12:41
2015.06.30. 10:30
2015.06.29. 23:48
2015.06.29. 22:50
2015.06.29. 21:32
2015.06.29. 11:30
2015.06.29. 08:54
2015.06.25. 22:50
2015.06.25. 13:43
2015.06.17. 19:43
2015.06.16. 07:14
2015.06.15. 16:52
Friss hozzászólások
     
Blog válogatás
     
csakrák
     
zárt spirálfórum

nem működő fórum

 

     
saját fordítások
     
Látogatók:
Indulás: 2005-01-23
     

Karácsonyra szép AJÁNDÉK egy Személyre szóló asztrológiai elemzés! Kinyomtatva és bekötve örök emlék marad!    *****    ***MUNKALEHETÕSÉG!*** Új cég, új lehetõség, ingyenes regisztráció! Ugye tudod, mit jelent elsõk között lenni...?!    *****    A legfrissebb videojátékokról olvashatsz híreket! Elemezzük a Call of Duty sorozat legújabb részét World War II    *****    A RENDKÍVÜLI horoszkóp akciók Karácsonyig tartanak,most rendelj saját illetve szeretteid részére elemzéseket. Kattints    *****    Blog, Videojátékok, Szórakozás, Technika! Call of Duty: WWII és sok más!    *****    Légy te is egy Új Márka Elsõ tagjai között ahol Azonnali 28%haszonhoz juthatsz!Részletek:huncalifeandme@gmail.com    *****    Nyerj akár 1 millió forint értékû bitcoint. A játék ingyenes.    *****    Tudtátok, hogy a Csiga-biga gyerekdalban eredetileg szó sincs tûzrõl?    *****    LEGYÉL FARMASI TANÁCSADÓ VAGY VEZETÕ! OTTHONI MUNKA, MAGAS KERESETI LEHETÕSÉGGEL! HA MOST CSATLAKOZOL, MÉG NYERHETSZ IS!    *****    Mi mennyi 2018 - Árak, változások 2018 - minimálbér, családi pótlék, adókedvezmények 2018    *****    Légy te is a Farmasi csapaom tagja!!!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    A Dynasty és a TVD 8.évadából megismert színésznõ, Nathalie Kelley elsõ hazai rajongói lapja. KATT! KATT! KATT!    *****    WISE-VOGUE | SZISSZ ÉS KLAU BEAUTY-FASHION BLOGJA TERMÉKTESZTEKKEL, TIPPEKKEL, ÖTLETEKKEL A MINDENNAPOKRA // WISE-VOGUE    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    Karácsonyra AJÁNDÉKOZZ szeretteidnek, barátaidnak SZEMÉLYRE SZÓLÓ HOROSZKÓP ELEMZÉST 3 ÉVES ELÕREJELZÉSSEL!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Születési horoszkóp + 3 év elõrejelzés + Felszálló holdcsomópont,Chiron, Lilith 2000 Ft. + ingyenes konzultáció. Most!    *****    Szerinted melyik könyvet kellene elolvasnom? Melyik film érdemes arra, hogy megnézzem? - Mementoim.Blogspot.hu    *****    Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok - Exkluzív Karácsonyi Ajándékok