Az aggódalom mindenki számára ismert. Képesek vagyunk a legkisebb apróságokért is aggódni, akár azért is, hogy fog-e sütni a nap mikor kirándulás lesz, vagy szakadni fog az eső, vajon elérjük-e a buszt, pedig 5 percenként megy egy csomó, de azon, amit mi szeretnénk elérni várhatóan ott lesz valaki, aki nagyon érdekel minket. Aggódunk szeretteinkért, aggódunk anyagi jellegű dolgokért, aggódunk a teljesítményünkért, hiszen eredményorientáltságra neveltek minket, ... végtelen a repertoár, egyetlen közös pont van: az aggódásunk tárgya az aggódáshoz képest mindig a jövőben van.

Sohasem aggódunk azért, ami már elmúlt, vagy azért ami épp történik, mindig azért aggódunk mi lesz, ki mit fog szólni, hogy lesz..stb. .

Az aggódás jövőre irányuló tipikus elmetevékenység. Az elme szórakozik azzal, hogy nem akar az "Itt és Most"-ban lenni, mert ott irányítható, kiiktatható, ezért elkalandozik a múltba, vagy a jövőbe. Mind a múltba kalandozás, mind a jövőbe kalandozás érzelmeket válthat ki belőlünk:

múlt: lelkiismeretfurdalás, bűntudat, szégyenkezés; vágy arra mi egykor jó volt, de már nincs meg; csalódás, hasonlítgatás-elemzés komplexusok, gyász, fájdalom, stb.

jövő: aggodalom, féltékenység, félelem a veszteségtől, rettegés, fóbiák, vágyak, hit hiánya miatti komplexusok, illúziók, képzelgések stb.

Az aggodalom tárgya mindig olyan valami, ami még meg sem történt, csak az elme képzeli el, hogy mi lenne, ha... akár megtörtént dolgokra alapozva, akár másoktól hallott tapasztalások alapján. Olyasmiken örlődünk, amit pusztán tehetetlenül elképzelünk, feltételezünk, de még nem történt meg.

A túlzott aggódalom az énkép problémáinak jele, a hit hiányára vezethető vissza. Nem vallási kérdésre gondolok, hanem arra a hitre, mi szerint mindenki életének van egy menete, amibe bizonyos fokig beleszólhatunk - de ezzel sem élünk legtöbbször - bizonyos fokig pedig nem.

Sokszor az aggodalom hátterében önbizalomhiány áll. Nem bízunk saját képességeinkben, nem bízunk teremtő erőnkben. Ha azt valljuk, hogy két énünk van, egy kis én (aki most vagyok) és egy Felsőbb én (aki mindig volt, mindig lesz) és van egy globális Egység (nevezzük Istennek), akkor az aggodalom az, amikor egyikben sem bízunk, mikor a kiszakadás állapotát éljük meg, ezért az aggodalom meglehetősen önpusztító érzelem, hatással van minden csakránka, így lelkiállapotunkra, egy idő után pedig az egészségi állapotunkra is.

Csakráink blokkjai aggodalomkor:

Nézzük meg, mi mindent mozgathat meg az aggodalom. Íme egy általános csakra-érzelmek táblázat...

Néhány példa, aggódás háttereként....

1.csakra:

• félelmek - mi lesz ha...
• ragaszkodás - összekeverése a szeretetnek a birtoklással
• biztonság - összekeverése a birtoklásnak és az isteni gondviselésnek
• túlélés - megkérdőjelezése saját szükségleteinknek és annak elérhetőségének
• bizalom - megkérdőjelezése az isteni tervnek

2.csakra:

• függőségek - pótcselekvésekkel támogatott vélt (sérült) énképfél féltése
• vágyak - birtokló, eredményorientált énkép féltése

3.csakra:

• akarat érvényesítési problémák
• önbecsülési problémák
• döntésképtelenség, felelősségvállalás hárítása

4.csakra:

• elfogadás hiánya.. nem tudom elfogadni, ha az lesz, hogy ...
• bánat - előre bánkódok azon, ami szerintem lehet... de még nincs
• odaadás - összekverése a szolgálatnak és az elvárásoknak
• csalódás - elvárosok, esetleg olyasmit várunk el, amire a másik nem is képes

Kontemplálhatnánk tovább, és sok mindent felfedezhetnénk általa, de minden odavezet, hogy amikor aggódunk, valamit nem jól látunk. Az aggódáskor valamivel győzködjük magunkat. A tudatos megfigyeléssel megtalálhatjuk mivel győzködjük magunkat és megszüntethetjük azt  programot, vagy megváltoztathatjuk; egyensúlyba rakhatjuk azt, ami felborult és kiváltotta.

A nem-törődömség, "nem lát szemem, nem fáj fejem" attitűd még nem egyensúly, csak a másik véglet, ugyanúgy félelmeket takar. Amikor egyensúlyban vagyunk, fel vagyunk vértezve megértéssel, bölcs látásmóddal, elfogadással, így nem kell aggódnunk mi fog történni, tudunk a jelenre figyelni és ha elérkezik az, amire az aggódásunk irányult, azt is a jelenben fogjuk tudni kezelni - ott, akkor... bármi lett belőle addigra...

választd ki a feliratot: magyar

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés