2015.04.27. 11:36
Döbbenet, micsoda kötélhúzásnak vagyunk kitéve!... Hiába törekszik valaki arra, hogy nem ítélkezik, nincsenek elvárásai, nem kapja fel a vizet, nem fél valamitől, nem mond véleményt, nem megy bele pletykálkodásba, nem kedvetlenedik el, nem csalódik, nem álmodozik stb stb stb.. ergó nem költözik ki "bentről", egyszerűen minden és mindenki azon dolgozik, hogy nehogy bent tudjon maradni Az egész világ elmemunkára provokál. Miért is ne lenne így, hiszen a Földön duális élet van, vagyis bármi van, annak az ellentéte is megjelenik azonnal.
Ha valaki arra törekszik, hogy befelé forduljon, bent legyen; annak az ellentéte is aktiválódik, és már meg is teremtődik ami kirántja (szituáció, személy, kondíció), hogy kint legyen. Eképp szerintem a legkényelmesebb megoldás, ha egyszerűen elköltözünk a dualitásból - azaz felülről szemlélünk mindent .. nem megboldogulunk, pusztán a megéléssel együtt futtatunk egy párhuzamos, megfigyelő síkot is. Vagyok, aki megéli ami történik, és egyúttal az is vagyok, aki mindezt szemléli és helyrerakja bennem.
A tudatos lét nem kivonulás a társadalomból, életszituációkból, nem várja el, hogy valaki folyton átszellemülten lebegjen és ne vegyen tudomást semmi olyanról, ami megérintheti. A tudatos lét nem zár ki semmit, nem fojt el semmit, nem túloz el semmit. A tudatos lét mindezeknek felismerése megfigyelésen keresztül, a teljesség lehetőségének egyfajta játéka, és döntés affelől, továbbra is ugyanúgy akarjuk megélni, vagy változtatunk rajta. A tudatos lét maga a belső szabadság.
Azt írtad Laci, hogy nem tudod merre megy az út, mert épp a közepén vagy valaminek. Szerintem csak kötélhúzás folyik épp és valamelyik "fél" (mindkettő a te részed) erősebb szeretne lenni. Az út csak egyfelé tud tartani és az út során kialakuló folyamatok tudnak kanyarogni, helyszínek tudnak változni, ahogy a busz halad az úton... lehet gond a busszal, változhat a táj jellege, az időjárás, ülhet mellénk másvalaki, de az út az adott, csak leköt minket mindaz, ami az út során történik.
Ez az életünk, ami út közben történik! Van viszont különbség aközött, hogy csak sodornak minket az események, vagy észre is vesszük mi történik bennünk, körülöttünk: EZ AZ ÚT (nem amerre haladunk...)
Az uton halado buszrol eszembe jutott egy hasonlat... "Lazan kapcsolodik"....
Talan nem kanyarogna annyira a busz, ha azzal foglalkoznank hogy figyelunk ("nezelodnenk"), es nem egyfajta szereptevesztesben elve a sofor kezebol rangatna ki mindenki a kormanyt, mert azt hiszi tudja merre kell menni
Arrol nem beszelve hogy mikozben ezt csinaljuk, nem latunk semmit, mert nem azzal vagyunk elfoglalva...