Mooji:

Amikor az elme leáll, te állsz le. A tűz egyre csak növekszik, mondjuk neki "állj le tűz", "de akkor talán ne dobálj belém több fát!" igaz? ... igen... (nevetés) Valami biztos hogy történik, ami egyre csak leköti a figyelmünket, ami táplálja: vagy a figyelmünk, vagy a hitünk, érdeklődésünk,  vagy valamiféle identitás, ami tüzelőanyag az egóval telített elmének, valahonnan mindig talál tüzelőanyagot magának. Tüzelőanyag nélkül minden tűz kialszik. Jöjjetek rá, mi a tüzelőanyag!

Elmeséltem már nektek egy történetet, sokan ismeritek bizonyára. Azt mondják Ázsia bizonyos területein a majmok időnként lerohanják a falut és ellopják az összes banánt, felborigatják az edényeket, tudjátok minden kárba megy, és van egy majom, ami különösen sok bajt okoz és már nem bírták tovább, és hívtak egy majomvadászt. Eljön a majomvadász, és nagyon jól ismeri a majmok észjárását. Eljön és hoz egy kókuszdiót, egy üres kókuszdiót, kifúrja, csinál rajta egy lyukat, egy akkora lyukat, amibe bele tudja tenni a kezét, amekkora lyukon bele tud nyúlni a kezével és tesz bele banánt, amit a majmok nagyon szeretnek. És egy madzagot is ráköt a kókuszdióra,  ami kb. 4 méter hosszú és kiköti egy fához. Aztán jön majom úr, puk-puk-puk, szimatol, szimatol és meglátja a kókuszdiót, belenéz, látja van benne valami, belenyúl a mancsával, megfogja a banánt, mert azt akarja megkaparintani, de mivel ökölbe szorul a mancsa, nem tudja visszarántani a lyukon, el kezdi rángatni, de nem sikerül kihúzni. Ekkor a majomvadász elindul felé. A majom meglátja a majomvadászt és nagyon jól tudja mire készül és pánikba esik és elkezni még jobban rángatni a karját, húzná, húzná kifelé, de nem elég okos ahhoz, hogy rájöjjön, hogy ha elengedné a banánt, azonnal megszabadulna. Mi történik? Még mindig a banánt akarja. Szabadulni akar, de a markában tartja és olyan, mintha a kókuszdió tartaná fogságban. De a kókuszdió, szegény kókuszdió teljes mértékben ártatlan, csak van rajta egy lyuk. A majom zárta ökölbe a mancsát és csak rángatja, a majomvadász meg csak közeledik. A majom rángatózik, de el nem engedné a banánt, mert még mindig azt akarja. Valahogy nem látja át, hogy a banán, a banán iránti vágya tartja fogságban. A majomvadász tudja, hogy a majom minél izgatottabb lesz, annál kevésbé fog rájönni, hogy mi a kiút, és aztán odaér és elkapja. Mert az egyre csak a mancsát nyomorgatja, hogy a banán is kiférjen, és ő maga is elveszik. Jó kis probléma!

Tehát, mi mit szorongatunk? Mi a mi banánunk? Mi is szorongatunk valamiféle banán gondolatot, vagy képet, igaz? És úgy tűnik, hogy "tudod, én nem látom, én nem akarom ezt az elmét, nem akarom a kötöttségét, tényleg nem akarom, eleget voltam már a kötöttségében" Hát akkor engedd el a banánt! "De én nem fogok egy banánt sem".

Akkor mégis hogyan? Valamiféle érdekeltség jelen van, akár a hit, hogy az elme annyira erős, hogy semmit nem tehetünk ellenere, pedig nem így van. Az elme önmagában nem erős nélküled. Te létezhetsz az elme nélkül, de az elme nem létezhet nélküled. Vagyis, te vagy az erősebb!

Tehát, hol van a gond? Valahogy azt gondoljuk, hogy lehet, hogy le kell csendesítenünk az elménket. Nagyot gondolunk, hogy az elmét le kell csendesíteni. mantrázunk: (elhadarja:) om manah shivaya, oh manah shivaya, oh manah shivaya...(nevetés) egy ideig működik. Vagy próbáltok valamit csinálni, sokáig ültök a kezeteken, míg végre minden figyelmetek a kezetekre irányul, és akkor nem tudtok az elmére gondolni, nem tudtok gondolkodni, de mennyi ideig fogtok a kezeteken üldögélni? Egész életetekben? Vagy bármit ki lehet találni... én azt mondom, ne, egyszerűen engedd el az érdeklődésed az elme iránt.

Az űr, amiből az elme kiemelkedik, az az ÉN. Legyél egyszerűen az ÉN, önmaga. Ne aggódj amiatt, hogy mi jön az ÉN színpadára, csak az Én legyél. Azt gondolod "ez olyan nehéz" az "olyan nehéz" is egy gondolat. Nem tarts ezzel a gondolattal. Nem nehéz. Ez már eleve így van, így tekints rá. Ez a módja, és könnyű módja, közvetlen módja, problémamentes és nincsenek mellékhatásai.

Egyenesen bele! Ezt javaslom, mert ha megpróbáljátok legyőzni az elmét, mint valami utcai harcos, senki nem fog győzni. Az agresszió nem működik. Erőltessétek egy kicsit a meditációt és fokozatosan kialakít egy belső egyedüllétet, de még akkor is látnotok kell, hogy ki a meditáló, mert az lesz a végső csapás. Meg kell érkezzen ez a fajta (rá)látás.  És nem tart sokáig. Nincs szükségetek hozzá még egy újabb életre, hogy meg tudjátok csinálni. Nincs szükségetek egy újabb napra, egy újabb hónapra, hogy megcsináljátok. Most azonnal kell. Erre mondom azt, hogy közvetlen. Kell hozzá némi gyakorlás a figyelem irányítására, mert folyton ugráltok vele. Vissza kell hoznotok a figyelmet, hogy egyszerűen csak megállapítsátok: "ha már egyszer megláttad, hogy ez nem lehetsz te, akkor nyeld le és emészd meg a meglátásod". Ne csak azt mondogassátok, hogy "ó igen, már látom, nem az vagyok, de apropó van egy következő kérdésem"..neeeem .. (nevetés) Erősítsd meg magadban, hogy ez így van, aztán vizsgáld meg "hogy lehetne ez nem így, amikor így van" hogy ez az üzenet tényleg eljusson hozzád és ezzel lebontson minden bejáratot az elme támadásaihoz. És akkor annyi lesz neki.

Ez persze fokozatos és minden egyes lépés, amit sikerül megtenned ... huh..az megint egy nagyobb belső teret eredményez, és az az érzésem, hogy az emberek attól szenvednek, hogy nincs elég belső terük és nem értjük, hogy mennyire klaosztrofóbiások vagyunk és tele van az egész életünk, tele, tele, tele ... és senkinek nincs ideje, még a munkanélkülinek sincs ideje, mindenki csak rohan (órájára néz, eljátsza, hogy mobilon  beszél) hogy legyen még több, tele, tele, tele ... ami rendben is lenne, ha felismernénk közben, hogy én ÉN vagyok és hogy ezek közül semmi nem fog legyőzni. De anélkül, hogy tényleg megállapodnánk belül, valahogy könnyen borul minden, könnyen borul.

hallgató: hogyan tudom ezt könnyen megtenni anélkül, hogy ne alakítanék ki magamban egy elképzelést az ÉN-ről?

Mooji: az ÉN-ről alkotott elképzelés nem egyenlő az ÉN-el. Tehát bármilyen elképzelést kialakítasz, ne keverd vele össze magad. Csak legyél éber tudatállapotban (tudatosságban), és hagyd magára. Azt figyeld meg a Tudatosság maga hol van, képzelgések nélkül. Nyilvánvalóan olyan pozícióban vagy, hogy ha megfigyelsz bármit is, honnan nézed? és kiként nézed? - érted mit mondok? - ne csak azt figyeld meg MIT nézel, hanem HONNAN nézed? és milyen identitással nézed? Kiként figyelsz? Ki vagy te a megfigyelés folyamatában? Ezt tisztázd és minden tisztázódni fog! Ide érkezz el először, de tényleg csináld meg és ne feltételezd, hogy dolgod van vele, csak csináld és a tapasztalásra hagyatkozz és akkor megkapod a teljes figyelmemet, mert egyfajta tekintéllyé válik. Ne csak könyveket olvasgass, "OK, ezzel egyet értek, ezzel meg nem", nem, nem! hanem csináld! Legalább egy embert akarok, aki ezt megteszi!

Nézd, az elmébe jön mindenféle, a családról, teendőkről, mit érzek, hogyan sikerül a meditációm, ezek mind gondolatok. Ki vagy te? Valaki más? Ki vagy te? Az én nevem Jennifer, Brazíliából jöttem ... igen, de nem igazán ezt kérdeztem. Ez csak információ, ami körülötted összegyűlt, a lét érzékelése során, csak vagy és annak tűnsz, csendben, szikla szilárdan és rövid idő múlva, nem 6 hónap, nem 6 év, hanem ma, ha valaki félrevezet ülj le, vizsgáld meg és dolgozd ki. Mert valami nem akar odamenni, valamiféle lustaság, néha így működünk eljutunk ehhez a végső felismeréshez, látom, hogy valaki megy kifelé, és rászólok "hová mész?" (megszeppenést mutat) "nem most van itt az ideje, hogy kimenj WC-re". "Ezt értsd meg az elméddel, ha most mész ki a WC-re, oda fogsz járni az elkövetkező tízezer évben" (nagy nevetés) Nézd meg mire van itt lehetőség, old meg MÉG MA ezt a rejtélyt! meg tudod csinálni, miért ne?

hallgató: látni akarok, tisztán akarom látni az Igaz ÉN-em, tudni akarom az Igazságot.

Mooji: igen, igen ... Minden amit megláthatsz, az valójában a "nem-igazság", hatással van a Tudatosságra, ne tarts velük! Csak legyél abban az állapotban, ahonnan a látás kiemelkedik, legyél azon a helyen, ahonnan a látás kiemelkedik, legyél ott, ahol még a látást is látjuk. Megtudja bármelyikőtök ezt csinálni? (rámutat a hallgatóságra) hm? Annyira szeretnék valaki olyannal beszélni, aki meg tudja csinálni. Legyetek benne a látásban, és mondjátok meg nekem, hogy a látás forrása szokott-e jönni-menni? És ha nem szokott jönni-menni, hazaértél! Ha jön-megy, kell legyen valami, ami megfigyeli a jövés-menést. Ezért az nem lehet az eredeti forrás.

 2012.jan 29. India

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.